Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csemegeszőlő-fajták

                                                                   Csaba gyöngye

csaba-gyongye.jpg
A Csaba gyöngye Stark Adolf békéscsabai vaskereskedô 1904-ben végzett magvetésébôl származik. A fajta szülei a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály voltak.
A világ egyik legismertebb fajtája. Szinte valamennyi szôlôtermesztô országban termesztik. Ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megelôzô érési idejének köszönheti.
A Csaba gyöngye kettôs hasznosítású fajta. Állami minôsítést 1956-ban kapott, fô árúfajta.
Levele korán kezd sárgulni és rozsdásan pettyezôdni. Levéllemeze a középsô érre asszimetrikus felépítésû.
Fürtje nem túl nagy, inkább közepes, bogyói halványsárgák. Kedvezô évjáratban már július közepétôl, általában július 3. dekádjában fogyasztható, íze igen finom. Termôképessége közepes. Sok másodtermést nevel. Esetében ez elônyös tulajdonság, mert a hónaljhajtásokon képzôdött másodtermés jól beérik, hasznosítható. Fagytûrô képessége az átlagosnál jobb.
Hibái között említhetjük, hogy csapadékos idôben rothadásra hajlamos.
Éretten termését a madaraktól és a darazsaktól alig lehet megvédeni, ezért szüretével nem lehet kivárni. Rosszul szállítható.
Koraisága és kitûnô íze a házikertek kedvelt fajtájává teszi.
Sokan bort is készítenek belôle, amit már újborként lehet fogyasztani a késôbbi szüret alkalmával.

                                                                        Irsai Olivér

irsai-oliver.jpg
Magyarország második legelterjedtebb csemegeszôlô-fajtája. Kocsis Pál állította elô 1930-ban a Pozsonyi és a Csaba gyöngye keresztezésével. Állami minôsítést 1959-ben kapott. Kettôs hasznosítású, az árútermelô üzemeinkben és a házikertekben egyaránt megtalálható, kedvelt fajta. Az Irsai Olivér termésébôl az elôbbiekben inkább bort készítenek, míg utóbbiakban csemegeszôlôként is termesztik megbízhatósága miatt.
Levele viszonylag kicsi, világoszöld és a hosszú izközû hajtáson szembetûnô. Fürtjei vállasak bogyói kedvezô beérés esetén aranysárgák és pontozottak.
Igen korai érésû, már augusztus elejétôl, közepétôl fogyasztható. Fürtjei sokáig a tôkén hagyhatók, hosszabb idôn át szedhetôk. A szedési idôre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak.
Termôképessége inkább közepes. Középnagy fürtje, kicsi bogyói miatt nem tartozik a tetszetôs, piacos csemegeszôlô-fajták közé. Elônyös tulajdonságai közé tartozik, hogy nem rothad, fagytûrése kielégítô. Nem sorolható az igényes fajták közé.
Bora intenzív muskotályos illatú és zamatú, gyakran lágy.
Az Irsai Olivért az árutermelôk várhatóan a jövôben is elsôsorban muskotályos bora miatt fogják termeszteni.
A házikertekben, illetve a kisüzemekben azonban fenti jó tulajdonságai alapján étkezési szôlôként, saját fogyasztásra, vagy piacra és borkészítésre egyaránt érdemes telepíteni.
Telepíthetô klónjai: K. 11 (K=Kecskemét).

                                                                  
Cardinal

cardinal.jpg
Snyder és Harmon állították elô 1939-ben Kaliforniában a Flame Tokay és a Ribier fajták keresztezésével. Honosítására és állami minôsítésére 1970-ben került sor. Világszerte ismerik, kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szôlôtermesztô országban termesztik. Házikertekben nálunk is gyakran találkozhatunk néhány tôkéjével.
Nagy, kissé sarkos levelérôl, nyílt "kancsó" alakú vállöblérôl könnyen felismerhetô. Augusztus végén fogyasztható. Bôtermô.
Számos hibája közül ki kell emelni környezettel szembeni fokozott igényességét, szembetûnô fagy- és rothadásérzékenységét. További hátrányos tulajdonságai a bogyók egyenlôtlen nagysága és színezôdése, fôleg ha a fürtök árnyékban fejlôdnek, valamint a kifejezetten törékeny kocsány.
Honosítása utáni gyors terjedését valószínûleg annak köszönhette, hogy ajánlói csak az elônyeit hangsúlyozták. Kétségtelenül igaz, hogy a Cardinal az egyik legpiacosabb, legkönnyebben és jó áron értékesíthetô csemegeszôlô-fajta nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Hazánk környezeti adottságai nem kedvezôek számára.
Mindezek ellenére a Cardinal a házikerti csemegeszôlô termesztésbôl ha néhány tôke erejéig is, de nem hiányozhat.

 

                                                     Pannónia kincse

pannonia-kincse.jpg
A Pannónia kincse a csemegeszôlô-fajták elterjedtségi sorrendjében a 4. helyen áll. A Szôlôskertek királynôje muskotály és a Cegléd szépe keresztezésével Póczik Ferenc állította elô 1942-ben., Budakeszin. Állami minôsítést 1959-ben kapott. Jelenleg a fô árufajták között tartják nyilván. Házikertekben mindenütt megtalálható.
Levele a Szôlôskertek királynôje muskotályéhoz hasonló, de még annál is sarkosabb és tagoltabb.
Augusztus végén, szeptember elején érik. Termôképessége kielégítô és másodtermése is minden évben biztonsággal beérik. A fürtök hosszabb ideig a tôkén hagyhatók. Nem rothad. Túlérve sem veszít kellemes ízébôl és zamatából. Hibája, hogy nem fagytûrô és bogyói érzékenyek a barnulásra. Ez utóbbi tulajdonsága miatt rosszul szállítható.
Nagy fürtje, szépen színezôdô, ropogós, nagy bogyói tetszetôsek. A bogyó húsát többen lészegénynek, száraznak tartják.
Ha a termôhely iránti fokozott igényét kielégítjük és a jó gazda gondosságával járunk el termesztésekor, fáradozásainkat a Pannónia kincse meghálálja. Tetszetôs vevôcsalogató fürtjei jó áron adhatók el. Szedésekor, csomagolásakor, szállításakor a bogyók nyomásra való érzékenysége miatt körültekintôen, óvatosan kell eljárni.
Értékesítésre inkább a közeli helyi piacok jöhetnek számításba.

                                            
     Szôlôskertek királynôje muskotály

szoloskertek-kiralynoje-muskotaly.jpg
A Szôlôskertek királynôje muskotály a Pannónia kincsét követi közel azonos területtel. Mathiász János állította elô az Erzsébet királyné emléke és a Csaba gyöngye keresztezésével 1916-ban. Magyarország határain kívül is ismert és termesztett fajta. A nemesítôk jó néhány hazai és külföldi keresztezésben használták fel szülôpartnerként. Állami minôsítésére 1956-ban került sor. Jelenleg a fô árufajták között jegyzik.
Levele Csaba gyöngye formájú, de sima felületû, csupasz felületû.
Az évek többségében igen korán, már augusztus 3. dekádjában beérik, fogyasztható. Igényes fajta és csak jó termôhelyen hálálja meg a gondoskodást bô terméssel. Másodtermés képzése jelentôs. Rothadásra hajlamos, kifejezetten fagyérzékeny. Muskotályos íze túlérve zavaró, szappan ízûvé válik.
A fajta visszaszorulóban van. Hibái miatt a házikerti termesztésben is veszített korábbi népszerûségébôl. Ennek ellenére a fajtasorból továbbra sem hiányozhat korai érése a tetszetôs fürtjei miatt.

                                                       
            Chasselas

chasselas.jpg
A Chasselas a legelterjedtebb csemegeszôlô-fajta hazánkban, de a világ szinte valamennyi szôlôtermesztô országában ismerik és termesztik. Franciaországban például a Chasselas a legfontosabb étkezési szôlôfajta. Magyarországi meghonosításáért és elterjesztésért a múlt században sokat tett Fábián József tótvázsonyi lelkész. Számos hasonneve közül erre utal a Fábián szôlô megnevezés.
A Chasselas nemcsak az árutermelô, hanem a házikerti szôlôtermesztésnek is kedvelt fajtája. Kettôs hasznosítású, a szôlészek, a borászok és a házikert tulajdonosok egyaránt kedvelik. Magyarországon a legjobb termôhelyei a Mátraaljai borvidéken találhatók. Különösen a gyöngyösi "ropogós" Chasselas iránt nagy a kereslet piacainkon.
A természetes fajtarendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, melyek közül legfontosabbak a Fehér chasselas( Chasselas blanc) és a Piros chasselas (Chasselas rouge).
Levelük teljesen azonos, szabályos 5 karéjú, a levéllemez széle a fonáka felé pöndörödik.
A fehér és piros színû fürtök vegyes szüretelése dekoratív csomagolást és esztétikus megjelenést tesz lehetôvé, növeli a fajta piaci értékét.
Átlagos években már szeptember elsô felében fogyasztható. Szedési ideje hosszan kitolható, mert nem rothad, jól eltartható. Termôképessége közepes, de klónjai az alapfajtánál lényegesen többet teremnek. Ez utóbbiak azonban fürtfelépítésük miatt inkább bor, esetleg szôlôlé készítésére alkalmasabbak.
Viszonylagos fagytûrése jó, megbízható fajta. Étkezési célú termesztése mellett több országban, így hazánkban is a termés egy részét borrá dolgozzák fel. Bora finom savösszetételû, nem túl fajtajelleges, ezért jó házasítási alapanyag.
Várhatóan a Chasselas a jövôben is megôrzi elôkelô elsô helyét a magyar csemegeszôlô-fajta választékban.
Telepíthetô klónjai:
Fehér chasselas: Fr. 38-95 (Fr=Freiburg, Németország), K. 16 (K=Keszthely), C.60.
Piros chasselas: Fr. 36-28 (Fr=Freiburg, Németország), K. 18 (K=Keszthely), C. 61.

                                                       
Mathiász Jánosné muskotály

mathiasz-janosne-muskotaly.jpg
Mathiász János állította elô az Ottonel muskotály és a Chasselas rouge de foncé keresztezésével.
Chasselas szerû levele és a hajtástengely pirosas zöld színû.
Fürtje nagy, vállas, tömött. A bogyók egyenlôtlenül húspirosak, árnyékos oldalukon csak fakó zöldek, muskotályos ízûek, savszegények.
Bôtermô fajta, a terhelésre érzékeny (generatív jellegû). Szeptember elsô felében érik. Fagytûrô képessége és rothadásérzékenysége átlagos.
Fürtfelépítése és színezôdése miatt nem piacos fajta.

                                                                Cegléd szépe

Régi fajta. Mathiász János nemesítette a Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével 1903-ban. Állami minôsítést K. 73 (K=Kecskemét) jelû klónja kapott 1978-ban. A házikerti termesztésben is ritkán fordul elô.
Hosszúkás levelének csúcskaréja erôsen kiemelkedô. A levélerek és a levélnyél más fajtával össze nem téveszthetôen pirosak.
A Chasselas után, szeptember derekától fogyasztható. Elônyei között említhetjük jó fagytûrését és átlagosnál jobb rothadás-ellenállóságát. Ezeken kívül termése jól szállítható, eltartható, tetszetôs, bogyó színe ritka, feltûnô. Íze kellemes.
Hátránya viszont viszonylag kis fürtje, alacsony terméshozama és egyes évjáratokban a bogyók egyenlôtlen színezôdése.
A Cegléd szépe a Chasselast még a házikertekben sem képes helyettesíteni. Jelentôsebb terjedésére a jövôben nem számíthatunk.

                                                                            Attila
attila.jpg

Kocsis Pál állította elô 1917-ben a Rosa menna di vacca és a Mathiász Jánosné muskotály szülôpárok felhasználásával. 1963 óta tartozik az államilag minôsített szôlôfajták közé. Csak Magyarországon ismerik. A házikertek egyik kedvelt fajtája.
Erôsen hólyagos, szabályosan tagolt levelének csúcs- és oldalkaréjai határozottak, hegyesedôk. A levélerek töve pirosas. Fürtje nagy, vállas, tetszetôs. Bogyói fehéressárgák, megnyúltak, hamvasak.
Átlagos években szeptember végétôl fogyasztható. Késôi érése miatt biztonságos beérésére csak jó fekvésben számíthatunk. Elônyei közül páratlanul finom, a Hamburgi muskotályéval vetélkedô muskotályos ízét kell megemlítenünk, magas terméshozama mellett.
Legfôbb hibái: a késôi érése, és a rothadás érzékenység. Szedését és szállítását nehezíti, hogy a rövid bogyóecset következtében bogyói peregnek. Házikerti termesztését javasoljuk.

                                                                Hamburgi muskotály
hamburgi-muskotaly.jpg

Származása bizonytalan. Egyesek szerint az Alexandriai muskotály és a Frankenthali fajták keresztezésével állították elô. 1956-ban vált államilag minôsített szôlôfajtává. Világszerte ismerik, termesztik. Jó néhány szôlôtermesztô országban a legfontosabb árúfajták közé tartozik.
Nagy levelû és kutyanyelv-szerûen kiugró csúcskaréjú fajta.
Szeptember végétôl fogyasztható. Viszonylag késôn érik, de az évek jelentôs részében jól beérik. Szedésekor körültekintôen kell eljárnunk, mert kocsányzata, fürtnyele könnyen törik. Hibái között említhetjük még, hogy bogyóinak mérete és színezôdése nem egyöntetû.
Különösen finom muskotályos íze miatt a házikertekbôl nem hiányozhat.

 

Menüpontok

 



Facebook

Google



Statisztika

Online: 2
Összes: 197790
Hónap: 518
Nap: 39