Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Direkt termô szôlôfajták és régi rezisztens hibridek

 

A filoxéravész után Magyarországon számos a filoxérának ellenálló elsôsorban V. labrusca származású fajta terjedt el. Volt idôszak, amikor e fajták területi aránya meghaladta a 20 %-ot. Telepítésük már régóta tilos, de ennek ellenére a jelenlegi szôlôtermesztésben és elsôsorban a kiskerti, házikerti termesztésben jelen vannak. Az érvényben lévô Bortörvény rendelkezése szerint nem csak e fajták telepítése, pótlásra való felhasználása tilos, hanem a direkt termô fajtájú ültetvényeket 2000 végéig ki kell vágni. A terület más fajtával való újratelepítéséhez költségvetési támogatás vehetô igénybe.

                                                         Othello

othello.jpg
V. labrusca x V. riparia x V. vinifera származású hibrid. Állítólag a Clinton és a Kék trollingi keresztezésébôl származik.
Gyöngyös környékén kedvelt fajta, de máshol is termesztik. Kettôs hasznosítású, kék bogyójú termésébôl jellegzetes labrusca ízû vörösbor készíthetô. A piacokon termése étkezési szôlôként is megjelenik. Szeptember végén érik, nem rothad, termése sokáig a tôkén tartható. Bôtermô. Ellenálló fajta.

                                                           Noah
noah.jpg

A legsilányabb minôséget adó direkt termô fajta. V. labrusca x V. riparia származék. Régebben a Nyugat-Dunántúlon és Heves megyében nagy felületen termesztették.
Levele durva szövetû a V. riparia-hoz hasonló. Bogyói erôsen peregnek, nyálkás húsúak, durva labrusca ízûek.
Szeptember második felében érik, elég bôven terem. Fagytûrô, gombabetegségeknek ellenáll. Az utóbbi idôben területe jelentôsen csökkent.

 

 

               

                                                    Piros Delaware
Feltehetôen V. labrusca x V. aestivális x V. vinifera hibrid. Hazánkban kiterjedtebben az ország északi részén termesztették.
Levele hosszú, mélyen tagolt, nyílt vállú. Bogyói halványpirosak, labrusca ízûek.
Szeptember elején érik, általában jó mustfokkal (20 körüli) szüretelhetô. Jó fagytûrô, nem rothad. Néhány permetezéssel a gombabetegségektôl megvédhetô. Borában többszöri fejtés után csökken a labrusca íz.

                                                               Fehér Delaware
Feltehetôen a Piros Delaware magutódja. Levele a Noah-hoz hasonló, de vékonyabb szövetû, simább felületû.
Kis fürtjein a bogyók zöldesfehérek, jellegzetesen pettyezettek, labrusca ízûek.
Szeptember végén érik, viszonylag jó mustfokkal. Bôven terem, ellenálló fajta. Bora mérsékeltebben labrusca ízû.
Volt amikor étkezési célra is termesztették és sok helyen eltartották.

                                                                    
Izabella
"Eper szôlô"-nek is nevezik. Régi direkt termô. Falusi házak lugasainak gyakori fajtája. Kékbogyójú fajta, áthatóan labrusca ízû és illatú.
Hidegnek, gombabetegségeknek kitûnôen ellenáll. Savas, kemény bora silány minôségû.

                                                                     Feri szôlô
Régi rezisztens hibrid (Seibel 5279). Egy idôben Szabolcs megyében divatos fajta volt.
Korán, szeptember elsô felében szüretelhetô, alacsony savtartalmú termésébôl általában lágy bor szürhetô. Étkezési célra is használták.
Egy-két permetezéssel megvédhetô. Kiszorult a termesztésbôl.

Az említett fajtákon kívül idôsebb házikerti-szôlôkben elôfordulnak még a következôk:
* Seibel 5409 - "Iber francia "
* Couderc 503 - "Százszoros",
* Seibel 4643 - "Pannonhalmi kék"
és még számos Seyve - Villard hibrid, melyek kézrôl-kézre terjedve, újra és újra felbukkannak egy-egy kisebb körzetben.

2.1. Az alanyfajták csoportosítása

A termesztett alanyfajták többsége hibrid, de vannak közöttük nem hibridek is. Ez alapján csoportosítani lehet azokat:

* a fajok egyes egyedeinek kiemelésével és újabb klónszelekcióval létrejött úgynevezett "tiszta vérû" alanyfajták (Riparia portalis, Rupestris du Lot)
* amerikai fajok keresztezésébôl származó hibridek, amelyeket esetleg többször is klónoztak (Berlandieri x Riparia T.K. 5BB, Berlandieri x Riparia T. 5C)
* amerikai faj vagy fajok és európai Vitis vinifera fajták keresztezésébôl származó hibridek (komplex hibridek is lehetnek) (Chasselas x Berlandieri 41 B M.et de G., Fercal)

Érdekes, hogy a közismert alanyfajták között nincsenek fajtahibridek. Ennek az az oka, hogy az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok (mésztûrés, gyökeredés, kalluszképzés, stb.) fajon belül szinte állandóak, különbségek csak a fajok között lelhetôk fel. A fajon belüli keresztezésnek tehát nincs értelme.

 
 



Facebook

Google



Statisztika

Online: 2
Összes: 197790
Hónap: 518
Nap: 39